A feltárások több mint 1400 régészeti objektum maradványait hozták felszínre: települések és temetők kerültek elő, melyek több korszak tekintetében is igen gazdag leletanyagot rejtettek.

E kiállítás termeiben a legszebb tárgyak láthatók korszakonként.

A Régészeti Múzeum megtekintése csak telefonon történő előzetes egyeztetés alapján lehetséges, az alábbi +36-30/610-0673 telefonszámon.

A térség legkorábbi régészeti emlékei 5-6000 000 évesek. Az őskor korai szakaszának végéről származó leletanyag néhány ősállat csontjából és egy háromszög alakú, retusált szélű kőeszközből áll.

Az ásatás során begyűjtött tárgyak egy közeli vadásztáborra utalnak. Ekkoriban a homo erectus lakta ezt a vidéket. Ez az emberfaj népesítette be először Európa és Ázsia területét kb. 1 millió évvel ezelőtt.

A homo erectusból több százezer éves folyamat során fejlődött ki a homo sapiens neanderthalensis.

A neandervölgyi ember jó 250 000 évig uralta az európai kontinenst. Barlangi és nyíltszíni táborhelyeit régiónkban is megtalálták.

A modern ember, a homo sapiens sapiens csak mintegy 30-40 000 évvel ezelőtt, a késői paleolitikum idején jelent meg térségünkben.

Az ásatások sorén két kisebb településrész került elő a neolitikum időszakából, az ie. 6. évezred végéről. Cölöpépületek nyomait, hulladékgödröket és egy temetkezés maradványait tárták fel ebből a korszakból. A helyi neolitikus népesség döntően földművelő, állattartó tevékenységből tartotta fenn magát. Elsősorban a marha és a juh húsát fogyasztották, a vadászott állatok inkább csak kiegészítették az étrendet. A növények közül főként tönkebúzát és árpát termeltek. A korszakra jellemző antropomorf kerámiaszobrocskák a termékenység kultuszával hozhatók összefüggésbe.

 

A kis településből néhány gödör maradt csupán az utókorra. A ló, mint haszonállat térségünkben jelent meg először, ill. a kerekes kocsik első ábrázolásai is ebből az időszakból ismeretesek. Leglátványosabb leletünk ebből a korszakból egy bronz tőr, mely presztizstárgynak is tekinthető.

 

A későbronzkori település közel 16 hektárt foglal el. Méretét tekintve a valaha feltárt legnagyobbak közé tartozik hazánkban. Ez a település az egykori viszonyok között jelentős hatalmi központ lehetett. Csaknem 1000 későbronzkori gödör került napvilágra az ásatás során. A kiásott tárgyak zöme kerámia, csont, kő és bronz.

A későbronzkori lelőhely legkésőbb valamikor ie. 1050 körül elnéptelenedett. Sírjaikból keleti típusú lószerszámzat, ételmellékletre utaló állatcsontok, de ugyanakkor még a helyi késői bronzkorra jellemző edények kerültek elő. A legfontosabb újításuk a vas elterjesztése volt, melyet kézműves mestereik keleti előképek alapján formáztak meg. Magát a népet preszkítaként emlegetik.

Az ie. 7. század közepén a Kárpát-medence keleti felében a Fekete-tengertől északra fekvő Szkíta területével rokon leletanyag jelent meg. A kifejezetten keleti jellegű lótemetkezések, a vasból készült fokosok, lándzsahegyek, tőrök, bronz nyílhegyek, nomád, lovas pásztornépre utalnak. Az egykori használati tárgyakból sajnos, csak töredékek maradtak ránk. Legszebb leletünk egy vésett díszű, agyagból készült pecsételő.

Pannónia megalapításával, majd a dunai határvédelmi vonal, a limes kiépítésével, a dunán inneni és túli területek közötti szabad vándorlás lehetősége nagyjából négy évszázadra megszakadt. Az ásatások során 6 gepida sírt találtak. A sírok legértékesebb leleteként egy ezüstből készült, vörös féldrágakő berakással és aranyozással díszített övcsatot lehet kiemelni. Valószínűleg egy nemesasszony ékszere volt.

A Kárpát-medencében máig feltárt honfoglaláskori lovas temetkezésak száma több, mint 900 sírra tehető. A lovas temetkezés mindenképpen a módosabb családokra jellemző, ezért a sír magas rangú személyre utal. A halotti szertartás során az elhúnyt lovát megölták, majd bőrét oly módon nyúzták le, hogy fejét és lábait benne hagyták. A bőrt a halott bal oldalára helyezték. A halottat díszruhába öltöztették , fegyvereit mellé rakták. Az ásatások során egy háton fekvő harcos csontvázának maradványait, egy rombusz alakú vas nyílhegyet, egy háromtagú vas zablakarikát, valamint egy ló koponyáját, láb- és patatöredékeit találták meg.